Mobil: +36 20 922 3909   Telefon: +36 1 237 0317

Kérdése van? Hívjon!

+36 (20) 922-3909

Vagy keressen e-mailben

Pénzügyi és biztosítási hírek

Nyugdíjbiztosítások megerősítve

Minden amit a nyugdíjbiztosításról tudni kell

Nyugdíjbiztosítás az szja törvény alapján olyan, 2014.01.01-jét követően kötött életbiztosítás, amelyben a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a biztosított jogosult és amely alapján a biztosító az alábbi események bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást

  • a biztosított halála, vagy
  • társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), vagy
  • az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, illetve
  • szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése.

Csak akkor tekinthető nyugdíjbiztosításnak a biztosítás, ha a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat aláírásának napjától) a teljesítésig legalább 10 év eltelt, kivéve:

  • a biztosított halálát,
  • a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását,
  • a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják (Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 000 Ft-ot nem éri el, a szolgáltatás egy összegben is teljesíthető.)

A biztosító teljesítése csak nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás lehet, pl. az alábbi esetekben:

  • Egy hölgy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe és nem telt el 10 év a szerződéskötés kezdetétől, vagy
  • a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorig kevesebb, mint 10 év van hátra (azaz a tartam rövidebb, mint 10 év).

A biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult; a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen (ideértve különösen a részleges visszavásárlást, a rendszeres pénzkivonást, a visszavásárlást, a mentesülés eseteit is) kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték értendő.
Nem minősül a biztosító teljesítésének az a kifizetés, amelyre azért került sor, mert a szerződés a kötvény átvételétől számított 30 napon belüli, rendkívüli felmondás miatt szűnt meg.

Adójóváírás. Rendelkezés az adóról:

  • A szerződő nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények (pl. családi kedvezmény) levonása után fennmaradó részéről.
  • A magánszemély az adóévben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt díj (ide értve az eseti díjat is), 20 %-áról, de legfeljebb 130 000 Ft-ról tehet nyilatkozatot, azzal hogy
  • a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítások díja alapján nyilatkozat nem tehető, továbbá
  • amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrészéről sem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat.
  • Nyugdíj-előtakarékossági számla és/vagy önkéntes pénztárak és nyugdíjbiztosításra összesen legfeljebb 280 000 Ft adójóváírás vehető igénybe.
  • A biztosító által kiállított igazolás alapján kérhető az adójóváírás a befizetés évére vonatkozó Szja bevallásban.
  • Az adójóváírás összegét (ha a kiutalás feltételei teljesülnek) az adóhatóság a szerződésre utalja.
  • Adójóváírás csak arra a szerződés(ek)re írható jóvá, amely alapján azt a szerződő igényelte.
  • Amennyiben a szerződésnek több szerződője is volt az adó évben, akkor mindegyik szerződő rendelkezhet az adójáról az adott szerződés javára.
  • A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.

Adójóváírás 20%-kal növelten vissza kell fizetni az alábbi esetekben:

  • ha nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg a szerződés
  • bármilyen pénzkivonás esetén (esetiből is)
  • ha úgy módosul a szerződés, hogy már nem minősül nyugdíjbiztosításnak
  • ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben – a tartam során összesen – több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor

Adójóváírás visszafizetésének módja:

  • A visszafizetendő összeget a biztosító vonja le a kifizetésből és fizeti meg az adóhatóságnak.
  • Ha biztosító nem tudja levonni, akkor az igazoláson feltünteti az adókötelezettséget, melyet a magánszemélynek az adóbevallásában kell rendezni.
  • Nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés esetén a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni.

Mely jövedelmek adójából lehet érvényesíteni az adójóváírást?

Az összevont adóalap adójának az adókedvezmények (pl. családi adókedvezmény) levonása után fennmaradó részéről lehet rendelkezni (adójóváírás érvényesítése).

Összevont adóalapba tartozó jövedelem különösen

  • a munkabér,
  • az önálló tevékenységből származó jövedelem (megbízási díj, bérbeadásból származó jövedelem),
  • az egyéb jövedelem.

Akkor szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet

  • az egyéni vállalkozó, ha személyes kivétet,
  • a társaság tagja, ha tagi jövedelmet,
  • őstermelő, ha jövedelmet számol el.

Nem jogosít rendelkezésre (adójóváírásra) a külön adózó jövedelmek adója, így különösen

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó,
  • tételes adózás alapján fizetendő adó,
  • osztalékadó,
  • kamatadó,
  • árfolyamnyereségből származó adó.

KATA adóalany nem készít szja bevallást, így nem tud rendelkezni a személyi jövedelemadóról.

Állunk rendelkezésére!

Kapcsolódó cikkek