Pénzügyi és biztosítási hírek

A nyugdíjaskor kockázatainak kezelése

Manapság rendkívül pesszimisták az emberek a nyugdíjas korukat illetőn, sokan ugyanis felelőtlenül dobálóznak azzal, hogy úgysem érik meg. A valóságban viszont ötből négyen mégis csak megérik valahogy ezt a kort, így amellett, hogy méltánytalanul alulértékeljük a túlélés lehetőségét, a helyzet további kihívásokat is tartogat.

Egyre többet hallani a hazai nyugdíjrendszer problémáiról, ön szerint, hogy alakul a nyugdíjrendszer jövője?

Még mielőtt azt hinnénk, hogy itthon rontottak el valamit, – és a magyar nyugdíjrendszer a rossz – nem árt, ha körbe nézünk a szomszédos országokban is. A nyugdíjrendszert érintő problémák ugyanis nem valamiféle hungarikumok, a szomszédok is hasonló kihívásokkal küzdenek, hisz az öregedő társadalom indikálja a kihívást. A jelenlegi nyugdíjrendszert – nagy valószínűséggel – előbb-utóbb át kell majd alakítani. Talán a legkönnyebb változtatás a nyugdíjkorhatár további emelése akár 70 éves kor fölé, viszont ez a gyakorlat nem folytatható a végtelenségig. Egyelőre ott tartunk, hogy napjainkban két dolgozó tart el egy nyugdíjast, 2044-re – ha nem történik változás – ennek a két dolgozónak már három nyugdíjast kell eltartania.

A nyugdíjrendszerről feltételezhető, hogy egyfajta segélyé fog alakulni. Az állam csak akkora összeget fog tudni folyósítani fejenként, amit a jövőbeni rendszer – a befizetések mértékében – biztosítani tud. Akinek ez kevés lesz, nem igényelhet többet.

Erre a problémára a legjobb megoldás – szerintem -, ha anyagilag és lelkileg is felkészülünk és mi magunk felelősséget vállalunk azért, hogy kellő körültekintéssel gondoskodjunk a saját jövőnkről. Felelősséget vállalunk a holnapért is, hogy méltóságteljes nyugdíjas kort biztosítsunk magunknak, és ne rójunk feleslegesen terheket családunk fiatalabb tagjaira sem.

A nyugdíjas évekre sok embernek az a „stratégiája”, hogy majd kevesebbet fog költeni. Ezt vajon komolyan is gondolják? Kevesebbet költünk-e az utolsó aktív keresetünkhöz képest, amikor nyugdíjba vonulunk?

Gyakran találkozom azzal a feltételezéssel, hogy valaki úgy gondolja, hogy csökkenni fognak az igényei, például azt mondja: nem vesz majd annyi ruhát, nem cseréli a háztartási eszközeit olyan gyakran. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjas kor nem teljesen olyan, mint amilyennek elképzeljük. Megnő például a szabadidő: 24 óra áll a rendelkezésre, hogy azt csináljunk, amit akarunk. Ezt a hirtelen jött szabadságot az emberek általában pár hétig tudják élvezni. Egy ponton túl – ha nem töltik ki a rendelkezésre álló időt hasznos dolgokkal – akkor nem tudják élvezni annak eredményeit sem:

• El tudod képzeli magad nyugdíjas korodban internet és okostelefon nélkül?
• Végre utazhatnál, de nem tudod megváltani az utazási költségedet sem.
• Azzal kávézhatnál, akivel szeretnél viszont van, amikor azt az 5-600 forintot is másra fordítanád, ezért inkább nem kávézol, esetleg vállalod a depressziónak a kialakulását. Az egészségben eltöltött időszak nálunk kifejezetten alacsony. Magyarországon a krónikus megbetegedések 8-10 évvel hamarabb jelentkeznek az uniós országokhoz képest.

Ilyenkor szoktak megjelenni azok a problémák, pl. az előbb említett egészségügyi panaszok, amikre az ember már jóval többet tud költeni, mint az aktív éveiben, amikor lefoglalják a mindennapi feladatok.

Pénzügyi tervezést, öngondoskodást nem mindenki tanult az iskolában. Melyek azok a legfontosabb dolgok, amivel érdemes tisztában lenni, ha valaki úgy dönt, hogy szeretne idős korában is a maga ura lenni?

Amikor valaki a személyes pénzügyeinek a megtervezésével hozzám fordul, azzal szoktam kezdeni, hogy az életünket négy jelentősebb korszakra lehet bontani, ezt követően pedig ki-ki eldöntheti, hogy éppen hol is tart.

• Az első negyedben gyerekként az a feladatunk, hogy tanuljunk, szélesítsük az ismereteinket és felkészüljünk a munka világának kihívásaira.
• A második negyedben megtanuljunk pénzt keresni, családot alapítunk, elhelyezkedünk az első munkahelyen, megszerezzük első lakásunkat, családot alapítunk.
• A harmadik negyedben kiteljesítjük az életünket, ez lehet akár egy rendkívüli karrier, a saját vállalkozás sikere, de akár egy nyaraló is. Ilyenkor állítjuk pályára a gyerekeket is.
• A negyedik, utolsó negyedben pedig a hobbinknak, illetve a bakancslistán lévő dolgoknak élhetünk, vagy pihenhetünk – jó esetben.

Tapasztalataink szerint a negyedik negyeddel kapcsolatban rendkívül pesszimisták az emberek: sokan felelőtlenül dobálóznak azzal, hogy úgysem érik meg. A helyzet azonban az, hogy ötből négyen valahogy mégis csak megérik ezt a kort, így – amellett, hogy méltánytalanul alul értékeljük ezt az esetet – a dolog még további kihívásokat is tartogat:

Ma már nem csak a halál, a rokkantság vagy a tartós betegség jelent kockázatot. Úgy tűnik, hogy megjelent az életünkben egy új kockázat: a túlélés kockázata.

Ha valaki nem gondoskodik a nyugdíjas éveiről, akkor – a jelenlegi törvényi szabályozás alapján – eltartottá válik, amivel a gyerekeit hozza olyan helyzetbe, hogy azoknak szülőtartást kell fizetniük.

A túlélés kockázata érdekes dilemma, ezek szerint akár púp is lehet a hátunkon a hosszabb öregkor? Jelenleg mekkora a várható élettartam, meddig élünk pontosan?

Mivel sokkal pesszimistábbak vagyunk, mint kellene és mivel tovább élünk, mint gondoljuk, a nyugdíjas kort érintő személyes pénzügyi tervezésnél könnyen elszámolhatjuk magunkat. A számoláshoz irányadó adatok jelenleg a következők:

• A KSH adatai szerint, a ma 65 évet megélt emberek közül a férfiak átlagéletkora 79 év. Mivel a nyugdíjkorhatár 65 év, ez azt jelenti, hogy a férfiak átlagosan 14 évet töltenek el nyugdíjban.
• A nőknél az átlagéletkor 83 év, így ők 18 évet töltenek majd el nyugdíjasként.
• Ezek az értékek évente átlagosan 0,1 évvel növekednek, azaz tíz évente plusz egy év jut bónuszban mindenki számára.
• Ha nincs megfelelő fedezetünk, akkor a bónusz éveknek nem fogunk tudni örülni és a hosszabb öregkor valóban púp lehet a hátunkon.

Tehát a mai negyvenes korosztály – aki 20-25 év múlva vonul majd nyugdíjba – legalább 16-20 évet fog nyugdíjasként eltölteni. Milyen praktikus megtakarítási javaslatai vannak a számukra?

Célszerű, ha először magunknak fizetünk. A hozzám forduló ügyfelek leggyakrabban a fizetésükkel az következő költekezési modellek valamelyike szerint szoktak gazdálkodni:

• A szerencselovag típus: ők amikor megkapják a fizetésüket addig költik amíg van, utána megpróbálják kibekkelni a következő fizetésig.
• A bölcs bagoly típus: ők tudják, hogy mit akarnak elérni, és először maguknak fizetnek: létrehoznak különböző zsebeket, amiket a fizetés kézhezvételét követően először feltöltenek, és ami ezután marad, csak azt költik el.

Érdekes, de azáltal, hogy előre leválasztunk egy keretet és csak a maradékot költjük el, nem érezzük jobban a pénz hiányát, mint az első variációban, mindazonáltal még a jövőnk is biztosítva van.

Milyen zsebeket célszerű létrehozni, hogy stabil anyagi hátteret teremtsünk magunknak?

Egy magyar családban maximum öt zseb létrehozását szoktam javasolni, ezeket szokták a bölcs baglyok – miután megkapták a fizetésüket – feltölteni:

• A nyugdíj zseb: Az egyik legnagyobb felelősség, ami a vállunkra nehezedik, hogy szembe nézzünk azzal, hogy idős kori jövedelmünk ne másoktól függjön. Tegyünk minél többet azért, hogy életünk utolsó szakaszát anyagi biztonságban érjük meg.
• Az egészség zseb: Az egészségünk megőrzése – a nyugdíjon túl – a második legfontosabb szempont, amit a kiegyensúlyozott és boldog élet érdekében tehetünk.
• A lakás zseb: Valahol laknunk is kell, így érdemes az otthonteremtésre is félre tenni, illetve már van, aki a lakáshitelét fizeti.
• A gyerek zseb: A gyerekvállalás hosszú távon biztosan anyagi terhet ró egy családra, ezért akár a továbbtanulásra, akár az életben való elindulásra mindenképp érdemes félre tenni.
• A kényelem zseb: Mindenképpen különítsünk el némi pénzt a szórakozásra, a kikapcsolódásra is, hiszen emiatt érezzük azt, hogy van értelme hétfőn bemenni dolgozni, vagy éppen elviselni a mindennapok nehézségeit.

Aranyszabály még a fizetés felosztásának szempontjából az 50/20/30-as arány. Ez azt jelenti, hogy a fizetés 50%-át az alapvető kiadásokra célszerű előirányozni, 20%-ból képezzük egyfajta pénzügyi védőhálót, a maradék 30%-ot pedig a mindennapok kényelmére, illetve felhasználjuk még arra is, hogy a saját és családtagjaink életét szebbé tegyük.

Milyen lehetőségek közül választhatunk, ha szeretnénk a nyugdíj zsebet mihamarabb felölteni?

Érdemes az ilyen célú megtakarításainkat felcímkézni: ezt azért tartom fontosnak, mert a jelenlegi törvényi szabályozás szerint az nyugdíj célú megtakarítások egy része állami támogatást is élvez. A nyugdíjunk megtervezésénél jelenleg az alábbi lábakra támaszkodhatunk:

• Az állami nyugdíj – erről korábban kifejtettük, hogy jövője ködbe burkolódzik.
• Magánnyugdíjpénztár – már nem választható opció, aki benn maradt ebben a rendszerben az még építhet erre.
• Önkéntes nyugdíjpénztár – a befizetések után akár évi 150.000 Ft adójóváírás is járhat jár.
• Nyugdíjbiztosítás – a befizetések után akár évi 130.000 Ft adójóváírás is járhat. Itt garantálják egyedül, hogy rögzítik az aktuális nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65. életév)
• NYESZ számla – bankfiókban lehet nyitni, befektetési célú értékpapírszámla, mely után évi maximum 100.000.- Ft a visszaigényelhető összeg.
• Egyéb befektetések – ingatlan, arany és más kevésbé likvid befektetések. Kérdés, hogy lehete-e majd belőlük olyan pénzáramlást realizálni, amire a jövőben szükség lesz, ráadásul jól időzítve.

A különböző nyugdíj célú támogatások összevonhatók, így az állami támogatás mértéke akár az évi 280 ezer forintot is elérheti (ez a maximum). Hosszú távon abban bízom, hogy az állami nyugdíjra még sokáig lesz lehetőségünk. Emellett persze azt tartom leginkább reálisnak, ha az állami nyugdíj inkább egyfajta kiegészítésként funkcionál az általunk korábban jól felépített nyugdíjmegtakarítás mellett.

Mit tanácsolna azoknak, akik nem érzik ezeknek a dolgoknak a súlyát, motiválatlanok vagy nincs erejük a személyes pénzügyeikkel aktívan foglalkozni?

Egyik ismerősöm kórházban fekvő, végstádiumban lévő emberekkel szokott beszélgetni. Olyan emberekkel, akiknek már tényleg csak egy hét, pár nap vagy csak pár óra van hátra. Mindig ugyanazt szokta kérdezni az ágyban fekvő betegektől: Hogyan élték meg az életüket? Hogyan teltek az elmúlt éveik?

A válaszok nagy része megdöbbentő: Szinte kivétel nélkül mindegyik beteg azt mondja, hogy ez nem az ő életük volt, hogy nem éltek igazán. Nem tudtak igazán részt venni az élet „játékában” úgy ahogyan akartak és csak a partvonalról nézték azt ahogy mások játszanak.

Fiatalon sokszor beleesünk abba a hibába, hogy olyan dolgokat csinálunk, amit csak úgy elénk sodor a szél. Nem hozunk igazi döntéseket pedig, ha döntést hozunk az egész életünk irányt vált és abban már mi is benne vagyunk. Az élményekből van, amit ingyen is megkaphatunk de van, ami pénzbe kerül.

Személyes pénzügyi tanácsadóként az a küldetésem, hogy segítsek az ügyfeleimnek, hogy azokat az élményeket, amik pénzbe kerülnek előbb vagy utóbb mindenképpen átélhessék.