Munkáltatói felelősségbiztosítás – az érem két oldala
Felelősségbiztosítás általában
A felelősségbiztosítások általában arra terjednek ki, amikor valaki a „tevékenysége körében” hibázik és ebből egy harmadik személynek kára keletkezik. Tipikusan ilyen, ismert biztosítás a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. Ez a biztosítás akkor nyújt szolgáltatást, ha a gépjármű vezetője akaratán kívül kárt okoz másoknak – például nekikoccan egy másik autónak. Ebben az esetben – felelősségbiztosítás híján – a gépkocsivezetőnek kellene a másik autóban keletkező kárt megtéríteni. A biztosítás akkor is térít, ha a baleset pl. egy defekt, vagy előre nem látható műszaki hiba miatt következik be!
Munkáltatói felelősségbiztosítás – amikor a munkáltató hibázik a vezetésben
A munkáltatói felelősség – és a munkáltatói felelősségbiztosítás fogalma – nem feltétlenül egyértelmű, hogy mi meddig terjed, semmiképp sem egyszerű kérdés. Nézzünk rögtön egy példát!
Klári egy jó nevű gazdaboltban dolgozik. Egyik vevő növény védőszert vásárolt tőle, és miközben levette a flakont a polcról, nem vette észre, hogy az edény fedele rosszul zár és Klári belenyúlt a polcra kifolyt vegyszerbe. Természetesen azonnal letörölte a kezéről a folyadékot és vevőnek egy másik flakont vett le a polcról, ami száraz volt és jól záródott.
Másnap kora reggel Klári arra ébredt, hogy hányingere van, az alkarján égő, fájdalmas bőrpír keletkezett és erősen szédül. A mentőorvos súlyos mérgezést állapított meg nála, néhány napig kórházi megfigyelés alatt tartották.
A felelősség a munkáltatót terheli ebben az esetben.
A munkáltatói felelősség összetett fogalom, rengeteg tényezőt kell figyelembe venni, ráadásul egy cég megalapítása, felépítése és működtetése nagyon sok energiát, precizitást és figyelmet igényel. Sokszor a vezetőnek, alapítónak nem mard már energiája, figyelme minden apró részletre, pedig az ördög itt is a részletekben rejlik – sokkal biztonságosabb és végső soron olcsóbb is, ha a vállalkozás rendelkezik felelősségbiztosítással.
Hogyan zárható ki a munkáltató felelőssége?
Napjainkban, amikor a nehéziparban, elektronikában, és még számos területén az életnek robotok végzik helyettünk a bonyolult, nehéz, vagy épp precíziós feladatokat, felmerül a kérdés: Mi lenne, ha robotokra cserélnénk az összes emberi kéz munkáját? A feltevés természetesen utópisztikus, hiszen a robotokat programozni kell, a gépeket el kell indítani (legalább egyszer, az első indításnál), karbantartást igényelnek és a gyártandó alkatrészek megtervezése is emberi erőforrásokat igényel.
És egy mérnököt is érhet baleset, a legnagyobb elővigyázatosság mellett is:
„Péter egy számítógép alkatrészeket tervező cég alkalmazottja, egy belvárosi irodaházban dolgozik. A vállalat termékeire óriási a kereslet a Távol-Keleten, Péter pedig tehetséges mérnök – 7 éve dolgozik a szakmájában – ezért jól keres, jól érzi magát a munkahelyén, kollégái és felettesei is megbecsülik, kedvelik. Egy szép napon, amikor ebédelni készültek két munkatársával Péter bement a lépcsőház melletti mosdóba, abban maradtak, hogy az ebédlőben találkoznak ismét. Amíg bent volt, a takarítószolgálat felmosta a folyosót és a lépcső felső szakaszát. Péter sietős léptekkel robbant ki a mosdó ajtaján és rögvest a lépcső felé kanyarodott, amikor megtörtént a baj! A felső lépcsőn megcsúszott, bokája és sípcsontja eltört, alkarja megrepedt és súlyosan beütötte a fejét a lépcső élébe.
Néhány nap kórházi ápolás után engedték haza azzal, hogy a következő nyolc hetet biztosan ágyban kell töltenie. Péter szerencsésen megúszta a balesetet, melynek felelőse szintén a munkáltató.”
Összegezve és röviden válaszolva a kérdésre: Sehogy! Amíg emberek dolgoznak egy vállalatnál, vagy a vállalat olyan tevékenységet végez, ami emberek életére van hatással (és mi másért dolgozna bármely vállalat?), addig a munkáltatói felelősség biztosítása központi kérdés.
Mondhatnánk teoretikusan, hogy „aki nem dolgozik nem is hibázik”, de itt érdemes belegondolni abba, milyen károkat, mekkora kiesést okozna a „semmittevés”, például egy kisvárost ellátó pékség esetében…
Mi a jogállása a kölcsönzött munkaerőnek?
Manapság nem ritka, hogy egy-egy nagyobb projekt elvégzéséhez, egy idénymunkához a vállalatok nem vesznek fel saját alkalmazottat, helyette a gazdaságosabb munkaerő kölcsönzést választják. Az erre specializálódott cégek megkeresik az adott terület legjobb szakembereit és időszakosan, vagy hosszabb időre „kikölcsönzik” azoknak a cégeknek, akiknek átmenetileg emberi erőforrásokra van szüksége.
Ilyen esetben a felelősség azt a céget terheli, aki a munkatársat foglalkoztatja!
A kártérítési felelősség és a kártérítés kedvezményezettje
A munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállalóját ért munkabalesetek tekintetében, a munkavállaló felé. Ezt a kötelezettséget vállalja át a biztosítótársaság azzal, hogy szerződést köt a munkaadóval. Azaz a szerződés a biztosító és a munkaadó között jön létre, és a munkavállaló (a szerződő cég alkalmazottja) lesz a biztosított és a kedvezményezett is egy személyben – hiszen baleset esetén a biztosító közvetlenül neki téríti meg az elszenvedett károk anyagi vonzatát.
Munkabaleseti statisztikai körkép
Az elmúlt években a KSH adatai szerint ismét megnövekedett a munkabalesetek száma, a korábbi évekhez képest. Ez részben magyarázható a foglalkoztatottság növekedésével, a munkaerőhiánnyal, és a gazdasági fellendülés velejáróival. Azonban figyelembe kell venni a munkáltatók felelősségét is!
A statisztikai hivatal adatai szerint a legtöbb munkahelyi baleset az 50-250 főt foglalkoztató cégeknél fordult elő, tehát a munkabaleset tipikusan a kisvállalatok velejárói. Azoké a vállalkozásoké, amelyek a gazdaság motorját, fő hajtóerejét képezik. Folyton fejlődnek, folyamatosan és dinamikusan növekednek, egyre nagyobb ütemben változtatják meg mikro és makrokörnyezetüket – illetve a mi környezetünket is.
Ennek fényében levonhatjuk a következtetést, hogy a statisztika a figyelmetlenség – a cikk elején említett felaprózódás – okán alakul így, tehát a balesetek jó része egy kis odafigyeléssel, a vezetői felelősség felülvizsgálatával elkerülhető lenne, a megtörtént esetek anyagi kárpótlása pedig egy munkáltatói felelősségbiztosítási szerződéssel fedezhető lenne.
Munkabaleset, vagy munkahelyi baleset – a definíció szerint
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
Tehát, munkabaleset minden olyan baleset, amely a munkáltató által kiadott munka elvégzése közben, vagy annak összefüggésében (például a munkahelyre történő utazás közben!) éri a munkavállalót. A helytől és időponttól való függetlenség azt jelenti, hogy a dolgozó otthonától már él a munkáltató felelőssége, ha épp a munkahelyére indul és nem lehet kibúvó az sem, ha a túlóra miatt jóval a munkaidő után éri baleset a munkatársat. A meghatározás kizárja a munkavállaló felelősségét azzal, hogy függetleníti az ő behatásától. Tehát ha épp az ebédlőbe igyekszik a hivatalos ebédidőt eltölteni, vagy a gyárban dolgozik a számára kijelölt területen a felelősség nem változik!
Az élet olykor furcsa helyzeteket is produkál, ami nem feltétlenül a munkaadót hozza hátrányos helyzetbe, hiszen a biztonsági szabályokat, előírásokat szándékosan megszegő munkavállaló nem követte az előírásokat, vagyis nem a szervezett munkavégzésre irányuló tevékenységet végezte egy esetleges baleset elszenvedése közben, mint például Géza, a textilüzem elektromos karbantartója:
„Géza több visszajelzést is kapott a varroda egyik szobájában gyakran kiégő izzókról, zárlatos varrógépekről, ezért úgy döntött, felülvizsgálja a helyiség tápvezetékét az épület becsatlakozásától kiindulva – ahogyan azt a szakmai képzésen is tanulta.
A koraeste bekövetkezett súlyos balesetről a kollégák csak másnap reggel kaptak hírt, miszerint Géza leesett egy hatalmas létráról és az épület melletti járdára zuhanva súlyos gerincsérülést szenvedett, emiatt a kórház intenzív osztályán ápolják.
A munkáltatói felelősség megállapításának vizsgálata során a szakértők arra jutottak, hogy a káresemény felelősségét 50-50%-ban megosztják Géza és a munkaadó között. A karbantartó ugyanis nem szakszerűen használta a létrát – azt egy az épület falából kiálló vascsonkra támasztotta – és így mászott fel a közel három méteres magasságba. Mivel a munkavállaló maga is okozója a saját kárának, ezért a biztosító kármegosztást alkalmazott.”
Mint a fenti esetből is látható, a felelősség kérdése sokszor nem teljesen egyértelmű, ezért jobb felkészülni a váratlan eseményekre és még időben megkötni egy munkáltatói felelősségbiztosítást, hogy az ilyen – vagy ehhez hasonló – esetekben elkerüljék a mindenki számára kellemetlen helyzeteket.
Ha Ön cégvezető, vagy HR vezető és még nem kötött munkáltatói felelősségbiztosítást, vagy nem biztos abban, hogy minden dolgozóját védi a biztosítási szerződése, akkor keressen bizalommal – jobb ma felülvizsgálni a cégének biztosítási fedezetét, mint később kellemetlen helyzetbe kerülni!
Lépj kapcsolatba velem most, vagy add meg elérhetőségeidet!
Kali József
Tel.: +36 (20) 922-3909
E-mail: hello@kalijozsef.hu
Az alábbiak is érdekelhetik:
- Szakmai felelősségbiztosítás
- Nyári munka, diákmunka, szakmai gyakorlat: kié a felelősség?
- Munkáltatói felelősségbiztosítás ügyvédi állásfoglalás